Igen, a múlt hét a szélsőségek hete volt. Már június elején megérkezett a nyárias meleg, s azóta egyfolytában fokozódott. Az eddigi csúcsot a múlt héten érte el, szinte kibírhatatlan hőmérsékletekkel (35-36 oC). Aztán jött a fordulat, vasárnap délután érkeztek a viharfelhők, s sok helyen heves esőzés zárta napot, a hetet s a hőségnapok sorát.
Erre a hétre, úgy tűnik, ez lesz a jellemző, délelőtt napsütés, melegedés (mert a 30-32 oC megmaradt), majd délután újra összetornyosulnak a felhők, s a heves zivatar sem marad el. Ez már nem a csendes áztató eső, ez már olyan, mintha dézsából öntenék, mondja a népi szólás, s ez most igaz.
Az esők előtt már emelkedett a levegő páratartalma, s az az esők után még tovább fokozódott, ami segíti a kórokozók terjedését, tipikusan a lisztharmatnak kedvez. Az esők alatt és utána hosszú ideig nedvesség borítja a növényeink felszínét (akár 5-10 óráig is), s az ismét a kórokozóknak kedvez. Ez a növényvédelemben a fertőzési nyomás emelkedését okozza, de erről kicsit később, a kultúráknál.
Egyre többen bosszankodnak a gyakori esők miatt, de ha alaposabban megnézzük a talaj felszínét, akkor a tömörödést, a gyors felszáradást látjuk, vagyis a talaj és a növényi élet szempontjából nem sok a víz. Szerencsére a mélyebb rétegekben van tartalék, s ezt élvezik növényeink – meg a gyomok is. A kukorica és a napraforgó szinte megugrott növekedésében, de a többi kultúra is szépen fejlődik.
Ha kicsit előbbre nézünk, akkor a teljes hétre ezt ígérik, meleg és gyakori esők, záporok, zivatarok. Aztán a jövő hét elejétől jön a változás, jön a napsütés, eloszlanak a felhők, s újra melegedés kezdődik.
Az őszi árpa már viaszérésben van, az őszi búza az Alföldön már elérte ezt az állapotot, de a Dunántúlon inkább csak a tejesérés a jellemző.
Őszi búzában a lisztharmat-fertőzöttség már nem változott (gyenge mértékű, 6-10%). A felső levélemeletek és a kalász is mentesek a kórokozótól. A sárgarozsda újabb fertőzése nem jellemző, legfeljebb észlelési szintű egy-egy táblán. A vörösrozsda előfordulási gyakorisága nőtt, szinte minden táblán megtalálható. Tünetek főleg a zászlós levélen és az első levélemeleten látszanak, a levélfelület ~1-5%-án.
A búza alsó levelei tovább száradtak, általában a zászlós levél és a felső 1-2 levélemelet zöld. Ezeken a szeptóriás levélfoltosság újabb tünetei jelentek meg, a foltok nagy részén piknídiumokkal.
A múlt hét közepétől váltak egyértelműen láthatóvá a fuzáriumos kalászfertőzés tünetei (nedves kamrában).
Fuzárium tünete kalászon.
Úgy tűnik, fuzáriumos évünk lesz, ugyanis egy-egy táblán belül a kalászok 5-8%-a is fertőzött közepes mértékben. A kórokozó talajon keresztüli fertőzése is valószínű, mert sok esetben egész növények kifehéredése, száradása is megfigyelhető (ezt persze a gyökérkörnyezetből származó gombák kinevelésével lehetne egyértelműen bizonyítani).
Fokozódott a szeptóriás pelyvafoltosság tüneti elterjedése. Jelenleg gyenge mértékű fertőzöttség (1-5%) jellemző az állomány ~1-2%-án.
Őszi árpában is növekedtek a szeptóriás pelyvafoltosság tünetei, de még így is gyenge fertőzöttség jellemző (1-5%). A gabonapoloskák és a levéltetvek továbbra is alacsony népességgel fordulnak elő, a kártétel is alacsony, legfeljebb észlelési szintű. A gabonaszipolyok csak szórványosan fordulnak elő.
Az őszikáposztarepce-állományokban a csapadékos, párás időjárás kedvezett a szklerotínia- és fómafertőzéseknek, -terjedésnek.
Fő probléma jelenleg a szklerotínia, ami nemcsak a talajon keresztül, hanem az állományon belül is terjed. A betegség előfordulási gyakorisága a táblák mélyebb fekvésű részein esetenként 8-10%-os. Tünetek a növények felsőbb részén, valamint észlelési szinten a becőkön is láthatók. Általában 10-25%-os a szárfertőzöttség mértéke, de gyakori a teljes növénypusztulás is.
A fóma kisebb jelentőségű fertőzöttséggel van jelen, de folyamatos a tünetek erősödése. A száron általában 10-15%-os a fertőzöttség mértéke, a betegség területi elterjedése technológiától függően 1-3%-os.
Közepes mértékű a lisztharmat károsítása a leveleken, száron. A becők ~1-3%-a fertőzött gyenge mértékben. A becők alternáriás foltossága észlelési szintű, legfeljebb gyenge mértékű az állományokban.
Mindezen gondokra valószínűleg már az állományok deszikkálása ad megoldást. Az állományok deszikkálására fel kell készülni, hisz az Alföldön már a becők sárgulnak, a Dunántúlon is kifejlődtek, a magvak már színesednek.
A napraforgó intenzíven növekszik, a Dunántúlon 8-12 leveles, az Alföldön ennél fejlettebb, meleg fekvésben, egyes helyeken már mutatkozik a csillagbimbó. A levéltetvek általában gyenge mértékű fertőzöttséggel vannak jelen, a telepek növekedése csak gócokban figyelhető meg. Az alsó leveleken megfigyelhetőek az alternáriás levélfoltosság és szeptóriás levélfoltosság tünetei.
Szeptóriás levélfoltosság napraforgó levelén.
A később vetett vagy fejlettségben hátramaradt állományokban továbbra is jelen vannak és károsítanak az atkák és tripszek. Továbbra is gyenge mértékű fertőzöttség jellemző.
Az esős napok kedveztek a napraforgó és kukorica fejlődésének is. A kultivátorozásokat, ahol tervben volt, ott elvégezték. Indokolta is a gyomok folyamatos kelése, de jót tett a tömörödött talajállapotnak is.
A parlagfű kelése folyamatos, és az idei évtől megváltozott jogszabályi előírások miatt bejelentés, büntetés gyakorlatilag bármikor lehet, ha a virágbimbók a növényeken kialakultak és/vagy a pollenszóródás megkezdődik.
A kukorica is gyorsan fejlődik, jobb állományokban már 1 m körüli magasságúak a növények. A kukoricamoly rajzása az Alföldön folyamatos, de fokozatosan csökken, első nemzedékének rajzása a végéhez közeledik. A Dunántúlon még csak most kezdődött a repülése, ott is alacsony az egyedszám. A kukoricabogár-lárva kártételét még nem észleltük. A kikelt vetésfehérítő-imágók táplálkozásukat a kukoricanövényeken folytatják, egyes táblákban tömeges betelepedésük figyelhető meg.
A vetésfehérítő bogár a kukoricát keresi.
A burgonyatáblák a virágzás vége-gumókötődés állapotot érték el. A lombozat és a gumó növekedése is felgyorsult a meleg és az esők (öntözések) hatására.
Állományon belül a növekvő alternáriás levélfoltosság-fertőzöttség mellett (gyenge fertőzés a lombozat felsülése, felszáradása is megkezdődött (öntözött területen még nem). Az esők sokat segítenek e gondon. Megjelentek az első fitoftóratünetek, s a csapadékos, párás körülmények között valószínűleg terjedni fog a betegség. Nagy a fertőzési nyomás. Jelenleg a betegség lappangási ideje rövid, 4-5 nap.
A burgonyabogarak lárvakelése folyamatos és a meleg időjárás miatt még tömeges. A védett területeken is érdemes újra ránézni a táblákra, hogy a hatékonyságot ellenőrizzük. A védelemből kimaradt állományokban jelentős, 30-50%-os rágáskár látható, vegyes lárvapopulációval.
A cukorrépa is fejlődik, már a sorzáródásnál tart. A felmelegedés és a száraz időjárás kedvezett a répabolháknak, kártételük többnyire alacsony, de gócokban közepes szinten mozog. A kedvező időjárás hatására a levéltetűtelepek kialakulása gócokban erőteljes. A cerkospórás levélfoltosság-fertőzöttség emelkedése igen lassú, kisebb foltokban megfigyelhetőek a leveleken.
A sűrűsödő borsóállományokban a borsó aszkohitás betegség, a borsó pszeudomonászos zsírfoltosság és a borsóperonoszpóra erős fertőzési gócai alakultak ki, amely a meleg hatására mérsékelten erősödött. A levéltetvek szaporodása gócokban megélénkült, foltokban tömeges méreteket ölt. A borsótripsz előfordulása általános.
Almában a varasodásfertőzöttség nem növekedett tovább. A túlnyomóan száraz időjárás és a rövid idei tartó levélfelületi nedvesség nem kedvezett a betegségnek. Gyümölcsön és levélen is gyenge-közepes mértékű fertőzöttség látható a kevésbé intenzíven védett ültetvényekben. Az intenzív védekezést folytatni kell, mert a betegség lappangási ideje jelentősen lerövidült (~8 nap), és a most beköszöntött csapadékos napok újabb ciklust indítanak el.
A lisztharmat újabb fertőzésének viszont kedveztek és kedveznek a körülmények, így az újabb hajtások, levelek fertőződése be is következett. Védelem szükséges.
Lisztharmat almafa levelén.
Az almamoly egyedszáma újra növekvő, a fogás 20 db hím/csapda/hét. A zöld almalevéltetű egyedszáma csökkent, legfeljebb gyenge fertőzöttség látható ott, ahol védekeztek korábban. Az almalevél-aknázómoly rajzása csökkenő 3 db hím/csapda/hét fogással. Az almalevélatka felszaporodása folytatódott, ahol nem védekeztek, 6-8 db kifejlett atka/levél mennyiségben található a kártevő. Védelem indokolt.
A kaliforniai pajzstetűvel fertőzött kertekben a lárvarajzás már megkezdődött, folyamatos. A szívogatás nyomai már jól láthatók a gyümölcsön. Védelem indokolt.
Kaliforniai pajzstetű szívogatása – lázfolt almagyümölcsön.
A csonthéjasok nevelik gyümölcsüket, a korai cseresznyék, meggyek szedése a végéhez közelít, a többi faj termését pedig rövidesen kezdik szedni. A keleti gyümölcsmoly rajzása csökkenő (17 db hím/csapda/hét). A szilvamoly rajzása enyhén növekvő (24-28 db imágó/csapda/hét). A kártevők tojásrakása folyamatos.
Kajsziban, őszibarackon a sztigminás fertőzés levéltünetei tovább erősödtek. A múlt heti forróság átmenetileg lassította a betegség terjedését, de most, a zivataros környezetben ismét nagy a fertőzési nyomás. Ahol időben kezeltek, ott csak gyenge fertőzöttség alakult ki, máshol közepes-erős kártételt is látni.
Cseresznyében a cseresznyelégy rajzása erősödő, folyamatos, 14 db imágó/csapda/hét fogással. A tojásrakás folyamatos, a fertőzött gyümölcsök aránya ~8-10 %. Védelem indokolt a várakozási idők betartása mellett. A gyümölcsmonília tünetei fokozódtak, elsősorban a gyümölcs érése miatt, 5-6-(10)%-os rothadás látható.
Terjed a moníliás gyümölcsrothadás.
Cseresznyében és meggyben is terjed a blumeriellás levélfoltosság. A szüret után kezelni kell a fákat.
A szőlő a Dunántúlon teljes virágzásban van, míg a keleti országrészen már általában a virágzás végét is elérte. A növény hajtásnövekedése lendületet vett a melegben, de a betegségek terjedése is fokozódott. Szokatlanul korán alakult ki kártételi veszélyhelyzet, s a jelenlegi csapadékos, párás meleg időjárás mindkét kórokozónak kedvez, nagy a fertőzési nyomás.
A peronoszpóra tünetei mára már a legtöbb ültetvényben megtalálhatók, fokozódó fertőzöttséggel. A levéltünetek még gyenge mértékűek (1-2-es skála), de a száraz, meleg időjárás miatti átmeneti csökkent mértékű sporangiumkiverődés ellenére újabb fertőzésekre kell számítani (nem ritka, hogy egy-egy levélfolt fonáki részén, a foltnak csak ~10-40%-a sporulál). Mivel a kórokozó képes a számára kedvezőtlenebb körülmények között a levélszövetben „meghúzódni”, ezért ha nedves, párássá és mérsékelten meleggé válik az időjárás, a betegség újabb fertőzése valószínűsíthető. Sajnos a virágzó fürtkezdeményeket is megtámadta a betegség, ott 5-10%-os kárt okozott.
A fürtöt is megtámadta a peronoszpóra.
A lisztharmatfertőzés számára is kedvező az időjárás, habár a 30-32 fok feletti hőmérsékleten a betegség terjedésének lassulása várható. Folyamatos védelem szükséges a fürtök érzékenysége miatt is.
A feketerothadás újabb levéltünetei jelentek meg (krémszínű folt), főleg a csapadékosabb régiókban. A száraz időjárás a betegség terjedését valamennyire visszafogja, de esős időjárás esetén újabb fertőzések várhatók, vagyis a védelemre még mindig figyelni kell.
Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése-fejlődése a meleg hatására sem változott jelentősen, valószínűleg a májusi hűvös időjárás hatása még ez. Továbbra is L1-L2-es lárvákat lehet megfigyelni, ~70-30 arányban.
