Amikor kimondjuk a népi megfigyelés lényegét, mely szerint, „ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esni fog”, akkor az olyan hihetetlennek tűnő állítás. Most egy rövid számolással ellenőrizhetjük ezt, június 8. (Medárd napja) és július 11. között eltelt 33 nap, vagyis egy hét hiányzik a 40 napból. Eddig – ha nem is esett minden nap – mindenképpen csapadékos időszak volt.
Ezt lehet mondani a múlt hétről is, kicsit változékony, néhány napon kimondottan csapadékos és csak lassan, mérsékelten felmelegedő időszak van mögöttünk. Ez azt is jelenti, hogy továbbra is magas relatív páratartalom és esős napokon tartós nedvességborítottság jellemezte napjainkat. Szerencsére az aratók több napon tudtak dolgozni, s a nagy nyári munka sokat haladt előre.
Most úgy tűnik, hogy a hét közepe lesz esős, de aztán egyre szárazabb időszak köszönt be, s a jövő hét elejéig tartja magát a napsütés. A hőmérséklet emelkedik, a délutánokon már 29-30 oC sem lesz ritkaság.
A jelen időszak legfontosabb feladata a kalászosok betakarítása. Korán indult a nagy munka, de a gyakori megállás (eső, sár) miatt mégsem haladt olyan mértékben, mint amilyet a gazdák szerettek volna.
Az őszi árpát általában már levágták, de a legnagyobb feladat az őszi búza, amely aratását többnyire csak a múlt héten kezdték meg. Az első híradások visszaigazolták az intenzív termesztés és növényvédelem sikerét. Ott, ahol 2x lombvédelmet, majd kalászvédelmet kapott az állomány, 7-8 t/ha termést is mértek, míg máshol, ahol a költségtakarékos gazdálkodás dominált, a 4-5 t/ha terméssel kell megelégedni.
Reméljük, a meteorológiai előrejelzés valósággá válik, lesz egy hétnapos csapadékmentes időszak, s akkor a kombájnok sokat haladnak. Fontos ez, mert a megtermett gabona minősége romlik, különösen a megdőlt, megázott részeken, csökken a sikértartalma. Károsítók közül inkább a másodlagos betegségek jelennek meg, tipikusan a korompenész.
Itt már dolgoztak a tarlón – A szerző felvétele
A kalászosokkal együtt érik meg az őszi káposztarepce, s az üzemek munkaszervezésén múlik, hogy ki milyen sorrendet állít fel az aratás közben. Sajnos az eső-napos idő váltakozása a becők megnyílását váltja ki, ami termésveszteséget okoz. (Majd nézzük meg a repcetarlókat, mennyi lesz az árvakelés!) Itt növényvédelmi beavatkozás már nem segít, csak az aratás tudja megmenteni a termést. A gazdálkodók is így látják, hiszen az országot járva általában már learatott repcetáblákat lehet látni.
Még nem késő a már betakarított táblák tarlójának szemléje. A dunántúli felmérések alapján idei évben a fómafertőzés volt a repceállományok fő problémája. Egyelőre kérdés, hogy elsődleges vagy másodlagos kárként, ugyanis a fómás tövek 90-95%-a fertőzött volt repceszárormányossal vagy nagy repceormányossal, egy-két táblán pedig a tavaszi káposztalégy súlyosabb kártételét is meg lehetett találni. Ezek a károsodások utat nyithattak a kórokozó számára. Érdekessége az idei évnek, hogynemcsak a rovarkártevővel fertőzött tövek fertőződtek nagymértékben, hanem az azoktól mentes, fómarezisztens növények fertőződése is kiemelkedően magas volt!
Mind a repcére, mind a kalászosokra igaz, hogy a tarlóhántást a lehető leghamarabb el kell végezni, mert a gyomosodás azonnal elindul. Már a lombját vesztett állományokban megindult a parlagfű csírázása, majd növekedése. A gyomnövény már 10-15 cm-es magasság elérésekor képes virágbimbókat hozni, s a folytatást az allergiások jól ismerik.
A kukorica, úgy tűnik, az égig akar nőni az idén. A kicsit szárazabb (dél-)alföldi térségben már elvirágzott, míg a csapadékosabb, kicsit hűvösebb dunántúli és északi megyékben még tart a virágzás.
Égig érő kukorica – A szerző felvétele
A hűvös, esős időjárás nem kedvez a kártevők felszaporodásának. A kukoricamoly fertőzöttségi szintje nem nőtt, többségében L3-as lárvákkal lehet találkozni. A fénycsapda fogása átlagosan 1 imágó/csapda/nap. A táplálék attraktáns csapdák hasonló eredményt mutatnak, 3 db imágó/csapda/3 nap mennyiségben fogják a kártevőt. Nagy kérdés, hogy a második nemzedék is 2 héttel hamarabb fog-e jönni, vagy a megszokottól eltérő enyhe idő hatására „rendeződik” a rajzásdinamika.
A gyapottok-bagolylepke rajzása is elhúzódóvá vált (7-9 imágó/csapda/nap). A lárvák megjelenése nagyon heterogén, valahol már múlt héten megjelentek az első lárvák, máshol még a mindig a rajzáscsúcsot várjuk.
Az előbbiek miatt mindkét kártevő esetében a helyi csapdázás kap meghatározó szerepet, illetve az ad egyértelmű jelzést a kezelés időzítéséhez.
Gyapottok-bagolylepke – A szerző felvétele
A kukoricabogár imágórajzása a Dunántúlon, melegebb napokon erősebb volt, összességében a fogás 70-90 db imágó/csapda/3 nap, enyhén csökkenő egyedszámmal. A melegebb Alföldön számuk nem emelkedett, a csapdák átlagos fogása 12 imágó/csapda/nap. A bibe rágása továbbra sem észlelhető káros mennyiségben, de a védekezésre fel kell készülni.
A napraforgó-állományok fejlődésének is kedvezett a csapadékos, mérsékelten meleg periódus. Az Alföldön a táblák már közelítenek a virágzás vége állapothoz, máshol még a fővirágzás a jellemző.
A szárbetegségek előfordulását még nem tapasztaltuk. Az alsó leveleken az alternáriás levélfoltosság-fertőzés mértéke nem nőtt, gyenge mértékű, a gyakoriság tekintetében a növények 3-5%-ára tehető. Szintén az alsó leveleken lehet látni, arra érzékeny állományban a szeptóriás levélfoltosságot, legfeljebb gyenge mértékű fertőzés jellemző.
Az ismétlődő esők hatására fokozódik a tányérbetegségek fellépésének veszélye. Az elmúlt időszak időjárása az előrelátó gazdákat igazolta,
megnőtt a preventív kezelések jelentősége.
A szürkepenészes szár- és tányérrothadásnak ideális a növény fenológiai állapota és a nedves-párás környezet. A méhek védelmében csökkent a rendelkezésünkre álló szerválaszték, de vannak a piacon eradikatív hatással rendelkező szerek, amelyekkel még megállíthatjuk a botrítiszt, akár virágzásban is.
A tárolási burgonya még a gumóját neveli, míg a korai fajták szedése folyamatos. Az alternáriás levélfoltosság tüneteinek előfordulási gyakorisága hasonló az előző időszakhoz, a gyenge fertőzés a növények 10-15%-át érinti a vizsgált táblákon.
A burgonyavész elleni intenzív védekezések továbbra is indokoltak, az alsó levelek fertőződése, már száradása sok helyen látható. A kismértékű felmelegedés és a gyakori esők miatt a fertőzési nyomás nagy, így újabb fertőzési ciklusok kialakulására van esély, mely idő előtti lombvesztést eredményezhet.
A nagyüzemi paradicsomtáblákra a bogyófejlődés-bogyóérés a jellemző, de köszönhetően a széles fajtaválasztéknak, vannak már szedésre érett állományok is. A fitoftóra elleni folyamatos védekezés szükséges a párás, fülledt időnek köszönhetően.
A paprikában a baktériumos megbetegedések okoznak ebben az időszakban problémát. Most inkább a baktériumos levélfoltosság támad, de hamarosan a bogyók is veszélyben lesznek. Ahol már megkezdődött a bogyónövekedés, ott különös figyelmet kell szentelni a gyapottok-bagolylepke hernyói elleni védekezésnek, mivel sok helyen most van a rajzáscsúcs vagy nagyon közelít a rajzáscsúcshoz. A levéltetvek betelepedése is folyamatos, mivel nagyon kedvez a szaporodásuknak az enyhe, párás időjárás.
Főleg a paradicsomon az üvegházi molytetű (nyáridőben szabadföldön) fertőzés is jelentős, a védekezés indokolt.
Az almásokban a gyümölcs az érésidőtől függően elérte a végleges gyümölcsméret 80-90%-át, kezdődik a fajtára jellemző színeződés. A varasodás fertőzésveszélye szinte folyamatosan közepes fokozatú, melyhez hozzájárulnak a tartós levélnedvesség-időtartamok, a magas páratartalom. A betegség lappangási ideje a felmelegedés miatt 7-8 nap körül alakul. A helyenként közepes vagy erős mértékű lombfertőzés ellenére a gyümölcsök fertőzöttsége általában gyenge mértékű (2-3 kisebb folt/gyümölcs), s a kezeléseknek köszönhetően a múlt héten sem nőtt.
A lisztharmat jelenleg – főleg a csapadékosabb körzetekben, a Dunántúlon – legfeljebb gyenge mértékű fertőzés mellett található a lombon, míg az Alföldön magasabb a betegség fertőzési nyomása.
Az almamoly rajzása folyamatos és csökkenő 12-14 db hím/csapda/3 nap értékkel. Az almalevél-aknázómoly rajzása enyhén csökkenő, de még mindig folyamatos, 30-35 db hím/csapda/3 nap.
A zöld almalevéltetű kolóniái csökkentek, lényegesen kisebb jelentőséggel vannak jelen most az ültetvényekben. Legfeljebb gyenge fertőzés jellemző, a hajtásvégek ~3-10%-án.
A csonthéjasok közül a kajszibarack szedése tart. Növényvédelmi tennivaló jelenleg nincs. Az őszibarack fajtaválasztéka a teljes nyárra friss gyümölcsöt biztosít, most is szedik az aktuálisan érő fajtákat. Betegségek közül most a moníliás gyümölcsrothadás fenyegeti az érő gyümölcsöt.
Monília a fán – A szerző felvétele
Most „köszön vissza” az elhanyagolt molykártétel, a nem ritkított gyümölcs. A minőséget rontja a levéltetvek mézharmata és az azon megtelepedő korompenész.
Levéltetű és korompenész – A szerző felvétele
Már kezdődik a korai szilvafajták betakarítása is, általában egészséges a gyümölcs.
A szőlő a fürtzáródás vége-zsendülés kezdete állapotban van. A korai kékszőlők már szépen színeződnek. A bogyók növekvő viaszosodásával egyre inkább csökken a fürt érzékenysége a kórokozókra. A peronoszpóra mellett a lisztharmat és a botrítisz is gondot okoz.
Úgy tűnik, ez egy olyan év, amelynek nincs kiemelkedő gombabetegsége, hanem a három fő betegség együttesen okoz gondot, helyenként komoly gondot, bár a különböző tájegységekben, borvidékeken a súlyok máshol vannak.
A lisztharmat tünetei fürtön már nem nőnek, a bogyók kevésbé fogékonyak a kórokozó támadására. A lomb továbbra is veszélyeztetett, de az előbb említett módon borvidékenként eltérő mértékben. A helyi megfigyelések így kapnak különös jelentőséget.
A peronoszpóra felszaporodása és terjedése még mindig tart, talán a legkomolyabb gondot a nyugati határszélen okozza, de Bács-Kiskun megyében is támadja a lombot és a fürtöt is. A sporuláció szinte folyamatos, és a hajtásvégi fiatal levelek fertőződése intenzív. A betegség az említett területeken elérte a közepes-erős fokozatot, a levelek közel felét megfertőzve, a fürtökön szerencsére lényegesen kisebb a fertőzöttség mértéke.
A fürtökön újabb rothadásos tünetek jelentek meg, elsősorban a jégvert vagy szőlőmoly által károsított állományokban. Gyenge mértékű fertőzés jellemző a fürtökön, de a fertőzés gyakorisága nőtt az előző időszakhoz viszonyítva. Továbbra is megelőző fürtvédelem indokolt.
Ezt az állapotot előzzük meg (sérves bogyó) – A szerző felvétele
Korábban szóltunk a feketerothadás fellépéséről, azóta újabb jelzések érkeztek a betegség megjelenéséről, de ezek a megfigyelések házi kertekből, kiskertekből érkeztek.
Az ESCA jellegű tünetek megjelenése az elmúlt héten tovább fokozódott. A részleges és teljes elhalásos tünetek az idei évben nem egyértelműek, sok esetben csak 1-2 hét elteltével tudhatjuk biztosan, hogy edénynyaláb betegséggel van dolgunk. Szinte minden ültetvényben találkozunk a problémával kisebb-nagyobb mértékben.
A tarka szőlőmoly második nemzedékének rajzása folyamatosan enyhén csökkenő, 25-32 db hím/csapda/3 nap. Az amerikai szőlőkabóca első imágóit megfogták a csapdák az Alföldön, a védekezésig várjunk, míg a 4 imágó/csapda/10 nap-ot eléri a fogott egyedek száma. A helyi megfigyelések itt is döntő jelentőségűek. A sárgalapok kihelyezése még most is segíthet.
Az idei évben jóval korábban, mint azt vártuk, megjelentek a fitoplazma-jellegű tünetek is az ültetvényekben. Ezekben az esetekben, a fertőzött területeken, a pufferzónákban és a szőlőiskolákban a kabócák ellen mindenképpen védekezzünk.
