Mostanra már kapott esőt a száraz Dél-Alföld is – bár nem eleget és nem mindenhol – és Tolna megye is, ahol szintén kiszáradtak korábban a talajok.
Az igaz, hogy az esők záporok, zivatarok formájában érkeztek (sajnos néhol jégeső kíséretében), de a gyakorlatban szinte lefedte az ország minden területét. A lehullott mennyiség elég tág határokon belül mozgott, helyenként csak 15-20 mm hullott, míg máshol 2-3-szor 20-30 mm. Most sok helyen sáros a talaj felszíne, de az alsóbb rétegek még tudják fogadni a vizet. Nem lehet tudni, hogy ez a mostani csapadékos időszak már Medárdhoz tartozik vagy sem, de várjuk a Medárd-időszakot, s vele együtt a további esőket.
Ennek az időszaknak jellemzője az is, hogy a gyakori csapadék mellett a hőmérséklet a nyarat idézi, gyakran eléri, néha meghaladja a napi csúcs a 30 oC-ot. Folyamatosan magas a relatív páratartalom, s az esők után hosszan nedves marad a növények lombozata. A folytatásban sem ígérnek mást, gyakori esőt és magas hőmérsékletet, ami a kora délutáni órákban 27-31 oC között mozog.
A növények általában kizöldültek, megerősödtek, sokat fejlődtek a számukra nagyon kedvező időjárásban. A kipalántázott zöldségfélék gyorsan megeredtek, majd megerősödtek. A melegigényes kapások szinte megugrottak növekedésükben.
Összességében azt lehet mondani, hogy a növények fejlődésükben 7-10 napos előnyre tettek szert, vagyis ennyivel előbbre tartanak a sokéves átlaghoz képest, ennyivel korábban érnek a korai gyümölcsök. Sajnos ez a kedvező hatás érvényesült a károsítók felé is, hihetetlen tömegben kelnek a T4-es gyomok, főképpen a kakaslábfű, a muharfélék, a parlagfű. A gombabetegségek is kedvező körülmények között támadják a termesztett kultúrákat.
A kalászosok is sokat fejlődtek, az őszi árpa sárgaérés, az őszi búza viaszérés kezdete, viaszérés stádiumban jár. A jelenlegi látkép alapján korai aratáskezdésre lehet számítani.
Búzafenológia – A szerző felvétele
A gabonaállományok felszáradása mostanra már a jobb minőségű talajokon is, illetve a csapadékosabb körülmények között is megkezdődött. Ez részben a korábban fellépett betegségek, részben az érési folyamat előrehaladásából fakad, s egyelőre az alsó leveleket érinti. A felső 2-3 levél még zöld, technológiától, fajtától függő mértékben.
Az őszibúza-állományokban a szeptóriás kalászfertőzés mértéke növekedett, 5-10%-os mértékű. A lisztharmat ismételten terjed, de a zászlós levélen és a kalászon továbbra is elvétve fordul elő. A vörösrozsdatünetek a fertőzött állományokban erősödtek, már a teleutótelepek is észrevehetők. Levél tekintetében a felső 3 levél érintett (vagyis a zászlós levél is), 50, esetenként 75%-os mértékben.
A párás, csapadékos időjárás kedvezett a fuzárium virágzáskori fertőzésének, s jelenleg a tünetek megjelenésének. Állományszinten 6-8%-os kalászfertőzés tapasztalható jelenleg. A legtöbb esetben jól beazonosítható a kórokozó a fehéren vagy rózsaszínesen sporuláló telepekről.
Az ősziárpa-állományok érése megindult, a táblák sárgulnak, a levelek felszáradása intenzív. Kalászon a pelyva barnulását előidéző szeptóriás foltosság (Septoria nodorum) előfordulási gyakorisága kismértékben nőtt az érzékeny fajtákban. A kalász felülete általában 10-25%-ban fertőzött.
A kártevők egyre nagyobb számban vannak jelen – főleg a szárazabb vidékek tábláin. A gabonapoloskák közepes-erős szinten, a gabonaszipolyok fokozatosan emelkedő egyedszámmal vannak jelen a kalászosokban.
A tavasszal belvízzel elárasztott részeken (emlékezzünk, ilyen is volt!) egyre jobban erősödik a parlagfűfertőzés.
Az őszi káposztarepce már a becőket érleli. Az Alföldön helyenként a szárazság tünetei erősödnek, s e térségekben kevés táblán láthatunk kielégítő asszimilációs levélfelülettel rendelkező repceállományt. A csapadékos, párás időjárás kedvezett a betegségek terjedésének, mostanra a tünetmegjelenés erősödik.
Száradó repce – A szerző felvétele
A szklerotínia előfordulása állományszinten ~5%-os, a tőfertőzés mellett az idei évben jelentős az aszkospórás fertőzésből származó fertőzések megjelenése is, amely a növények felső részét, a becőket is érinti.
A fómás levélfoltosság és szárkorhadás előfordulása fajta/hibrid érzékenységtől függően 8-10%-os gyakoriságú, valamint a betegség mértékét a kora tavaszi szárfelrepedések mértéke is meghatározta. A tünetek megjelenése általános ezeken a sérült felületeken. A becőkön az alternáriás betegség 5-15%-os gyakorisággal fordul elő.
Általában magas a gyomnyomás, főleg a ritkább, lombját vesztett táblákon. Lassan beérnek a becők, délen a jövő héten megkezdik a deszikkálást, s ebben a gyomosodást is figyelembe kell venni.
A kukoricavetések 7-9 leveles állapotúak. A talajnedvesség és a meleg kedvezett e kultúrának, továbbra is lendületes fejlődést tapasztalunk a táblákon. Ezek után hihetetlen, de mégis létező valóság, hogy a Dél-Alföld egyes térségeiben – ahol az elmúlt 2 hétben nem kaptak jelentősebb csapadékot – már furulyáznak a kukoricák.
Kukoricafenológia – A szerző felvétele
Az Alföldön erős a levéltetű-fertőzöttség. A kukoricamoly rajzása általános, de egyelőre alacsony szintű. Az első kukoricamolylárva-kártétel is megtalálható már, jelenleg észlelési szinten van a lárvaszám.
Itt már rág a hernyó, a kukoricamoly kárképe – A szerző felvétele
A napraforgó is intenzíven növekedik, sok helyen már elérte a csillagbimbós állapotot. A levéltetvek betelepedése egyre jelentősebb, az Alföldön kicsit magasabb a jelenlegi fertőzöttségi szint, mint a Dunántúlon, de mindkét országrészben emelkedik.
A mezei poloskák egyedszáma is fokozatosan emelkedik, e kártevő esetében a Dunántúl a fertőzöttebb, ott már most jól látható, jelentős kártételt okoznak. A növények 70-80%-án (!) található szúrásnyom, növényenként átlagosan 2-3 levélnyelet érintve. Az állománykezeléseknél rovarölő szer kijuttatása mindenképp javasolt.
Poloskaszúrt napraforgó – A szerző felvétele
A táblaszegélyben, az alsó leveleken általánosan jelen vannak az atkák, több kisebb kisárguló foltot okozva. A fertőzés legfeljebb az alsó 2-3 levelet érinti, külön védelem nem indokolt.
A zöldborsó a hüvelyképződésnél tart, de a korán elvetett táblák betakarítása már megkezdődött. A növényvédelmi kezeléseknek köszönhetően jelenleg nincs károsító. A borsórozsdának és a levéltetveknek kedvező az időjárás, újabb megjelenésükre számítani kell.
Virágzik a burgonya. A burgonyabogár lerakott tojásaiból a lárvák kelése folyamatos. Nagyon heterogén a populáció, de jelenleg túlnyomó többségben a fiatal lárvák vannak, a védekezések újra aktuálisak. Észlelési szinten találhatók alternáriás levélfoltosság tünetei lombon. A burgonyavész elleni intenzív védekezés szintén aktuális, mert a lomb már záródott, és a csapadékosabb napok mellé párás időjárás is társul, mely kedvez a betegség kifejlődésének (tartós 75% feletti páratartalom).
Növekszik az alma gyümölcse is, 50-60%-os gyümölcsméretet látunk az ültetvényekben (átlagosan 5 cm átmérőjű gyümölcsök). A hajtásnövekedés intenzív. Az esős napokon újabb fertőzési ciklusa indult el az almafa-varasodásnak.
A levélnedvesség-borítottság általában viszonylag alacsony volt, de a páratartalom továbbra is magas. A levelek gyenge-közepes mértékű (6-25%) fertőzöttséggel jellemezhetők, de újabb tünetmegjelenés a napokban várható. A gyümölcsök ~2%-a fertőzött, gyenge mértékben. Jelenleg továbbra is gyenge-közepes fertőzési fokozattal jellemezhető a betegség, 8-9 napos lappangási idővel. Folyamatos védelem szükséges az újabb gyümölcsfertőzések megakadályozása végett. Fenn kell tartani a szisztemikus-kontakt kombinációk használatát.
A lisztharmatfertőzés az eddigiekhez hasonlóan alakult. Kezeletlen ültetvényben, érzékeny fajtán ~90%-os hajtásfertőzés figyelhető meg (közepes fertőzés), kezelt ültetvényekben a betegség gyakorisága hasonló az előző héthez, a hajtások ~10-12%-a fertőzött (gyenge-közepes fertőzés).
Az almamoly rajzása folyamatos, enyhén növekvő, jelenleg 14-16 db hím/csapda/hét értékkel, de a kártevő hektikus rajzása miatt ezt az értéket mindenkinek a saját ültetvényében kell megállapítani. Az almalevél-aknázómoly rajzása szintén növekvő, 30-32 db hím/csapda/hét. A kaliforniai pajzstetűlárvarajzása ~70-80%-os, a védekezés aktuális és indokolt! Emellett a vértetűtelepek is újra növekedésnek indultak.
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása a meleg, szárazabb időjárás miatt visszafogottabb, de az ültetvényeket a permetezések után is célszerű ellenőrizni. E kultúrában is terjed a varasodás, a kórokozónak kedvez(ett) az időjárás. Lenti, Mura térségében továbbra is gyenge-közepes mértékű a betegség fellépése (6-25%-os fertőzés), mely a levelek 60-80%-át érinti! A gyümölcsök ~50-60%-a fertőzött (megkésett védelem), elsősorban a kocsányrészen, de több gyümölcsön 2-3 folt is megfigyelhető. Folyamatos védelem szükséges.
A kajszibarack és őszibarack gyümölcsei növekednek. A korai fajták betakarítása, ha marad a meleg, akkor a jövő héten elkezdődik. A keleti gyümölcsmoly rajzása enyhén növekvő mértékű, 6-10 db hím/csapda/3 nap. A sztigminás levéllyukacsosodás tünetei is tovább erősödtek, őszibarackban levélhullást okoz, de megtámadja a többi csonthéjas fajt is. A betegség gyenge-közepes fertőzés mellett figyelhető meg a levelek ~35-45%-án. A hamvas őszibarack-levéltetűtelepek ellen ismét indokolt a védekezés.
Őszibarack hamvas levéltetű – A szerző felvétele
A cseresznye és meggy szüretelése folyamatos. Több helyen az eső miatt – kirepedő gyümölcs, moníliafertőzés, rothadás – kell sietni a szedéssel. A cseresznyelégy rajzása tömeges, még növekvő 30-45 db imágó/csapda/hét egyedszámmal. A légy nyűve által károsított gyümölcsökön is jelentős mértékű a moníliafertőzés. A gyümölcsfertőzés növekedett, 10-12%-os.
A szőlő gyorsan növekedik, már a bogyókötődés, tisztulási hullás, 2-3 mm átmérőjű bogyók találhatók. A lisztharmat másodlagos fertőzése a lombon már megfigyelhető, gyenge-közepes fertőzés mellett (6-25%), a levelek ~1-2%-án. Fürtön legfeljebb észlelési szintű a betegség megjelenése. A peronoszpóraterjedését észlelik több területen is. Még gyenge mértékű a betegség előfordulása a levelek ~5-6%-án.
A meleg, helyenként száraz időjárás és a védekezések miatt a fertőzött foltok kevés esetben sporulálnak, ugyanakkor a virágzó fürtöket is megtámadta a betegség, s a megbarnult fürtrészek már láthatóak. Az intenzív védekezés indokolt.
A tarka szőlőmoly első nemzedékének a kártétele a fürtök ~ 3-4%-án jelentkezett, a második nemzedék rajzása még nem kezdődött el. Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése-fejlődése folyamatos és gyors ütemű. Jelenleg többségben az L2-L3-as lárvafokozatok lelhetők fel, észlelési szinten megjelentek az L4-es lárvák is. Vele együtt szaporodik az amerikai lepkekabóca, ami az utóbbi években előszeretettel keresi fel a szőlőtáblákat. Meg kell kezdeni a kezeléseket.
A zöld cserebogár is megjelent az Alföldön, ellene még egy hetet érdemes várni a védekezéssel. Házi kertben a házatlan csigák okoznak jelentős károkat, főleg a Dunántúlon (Somogy, Zala megye), de máshol is megtalálhatók, illetve a házas csigákkal vegyesen károsítanak.
