E cikk megírásakor – január végén –  a hőmérséklet +10 °C, és a mogyoró barkái teljes pompájukban kezdik a virágzást. Hogy ez az általános felmelegedés része-e, és talán márciusban jön az igazi tél, ezt még a legtekintélyesebb meteorológiai intézetek sem tudják előre megjósolni – minden megtörténhet.

A gombabetegségek elleni, jelenleg a világpiacon eladott növényvédő szerek értékének 25%-át használják, ez az arány várhatóan növekedik. Ennek legfőbb oka a jelenleg engedélyezett termékek ellen egyre rezisztensebb patogének kialakulása, de egyáltalán nem ritka az „új” betegségek megjelenése, valamint a forgalomból visszavont, egyre növekvő számú, jól bevált termék hiánya.

 
 
A vetőmagcsávázás mind jobban elfogadott eljárássá válik, ez – megfelelő hatású termékek esetén – mérsékelheti a növényvédőszer-visszavonásokból származó nehézségeket. A növényvédőszer-engedélyezés – különösen Európában – mind nehezebbé válik. Jól bevált anyagok kerülnek visszavonásra vagy válnak helyettesítésre kijelölt anyagokká.
A még mindig vitatott, de lehetséges endokrinromboló hatás veszélye miatt számos termék várja az EU-döntést a sorsáról, és még kiderülhet, hogy egy gombaölő szer károsíthatja az élő vizeket.

A patogén szervezetek gombaölő szerek elleni rezisztenciája az egyik legnagyobb veszély a világ élelmiszer-ellátásának biztonságára.

Az eredményes rezisztencia elleni stratégia kizárja az egyetlen hatásmechanizmusú szert tartalmazó védekezést, a gombaölő szerek szükségtelen számban történő alkalmazását, fontosnak tartja a vetésforgót, valamint a növénytermesztés során szükséges növényegészségügyi előírások minden pontját.

Biofungicidek

A  növényvédőszer-gyártás és -fejlesztés új reménységét jelentik a biológiai eredetű gombaölő szerek, amelyeket gombák, baktériumok felhasználásával vagy baktériumokból kivont anyagokból állítanak elő. A biológiai eredetű fungicidek hatása kétféle lehet: aktivizálhatják a növények védelmi rendszerét, vagy a lehetséges patogének hatását „leelőzik”.

A jelenleg legelterjedtebb biofungicidek „hatóanyagát” a Bacillus és a Pseudomonas adják, gyakori a Trichoderma spp és a Conytothyrium minitans. Számos Bacillus ssp-hez tartozó faj: B.amyloliqueefaciens, B.subtilis, B.pasteurii, B.cereus, B.pumilus, B.myocides, B.sphaericus felhasználásával készített biológiai növényvédő szer bizonyította hatékonyságát a gombakártevők ellen.

A baktériumokból kinyert kasugamycin és streoptomycin, harpin hatóanyagú gombaölő szerek fontosak lehetnek a növények védelmében.

A gombaölő szerek alkalmazásának növényegészségügyi vonatkozásai

Egyes gombaölőszer-hatóanyagok eredményesen javíthatják a védendő növények fiziológiai működését, aminek eredménye a növény életerejének növekedése, ezáltal pedig a nagyobb termésmennyiség. A szárazságtűrés mint a hatékony gombakártétel elleni védekezés közvetett hatása gyakran kerül említésre a szántóföldi bemutatókon.

A szárazságtűrés mint a hatékony gombakártétel elleni védekezés közvetett hatása kulcsfontosságú – fotó: Shutterstock

A triazol típusú gombaölő szerek hatásaként demonstrálják a rövidebb hajtásokat, az erőteljesebb szárat és a virágzására gyakorolt kedvező hatást.

A strobilurin típusú gombaölő szerek értékesítésénél a marketing fő argumentuma a hatóanyagcsoport biokémiai és fiziológiai hatása, amelynek eredményeként erőteljesebb a növekedés, magasabb lesz a termés, és a stressztolerancia emelkedik.

A főbb gombaölőszer-fejlesztő vállalatok

Egy cég vezető vállalatként történő besorolását – függetlenül a gyártói profiltól – egyebek között a forgalmazott termékek piaci pozíciója és mennyisége, a működő és a jövőben is eladható hatóanyagok száma és piaci helyzete, a jelenlegi hatóanyagainak hatásbővítése/továbbfejlesztése, új hatóanyagok kifejlesztése és a meglévő hatóanyag-szabadalmak határozzák meg.

Az elmúlt évtizedekben azonban számottevően megnehezedett a gyártók helyzete. Mind költségesebbé vált egy új, eredményesen értékesíthető molekula feltalálása, az engedélyezésig, majd a piacra hozatalig szükséges költségek jelentős arányú növekedése, a marketingköltségek emelkedése és egyáltalán nem utolsósorban a a környezetvédelem miatt. Ehhez járul a zöldek egyre növekvő aktivitása és a fogyasztók félelme a növénytermesztés során alkalmazott kemikáliák egészségkárosító voltától, függetlenül attól, hogy tényleges vagy hamis információk jutnak el hozzájuk.

Ennek következménye, hogy a vezető növényvédőszer-gyártó óriások az utóbbi években sorra jelentették be egyesülésüket, aminek eredménye, hogy az agrokémiai anyagok területén sohasem látott tőkekoncentráció alakul ki. Mindezt egyébként igazolja az emberiség 2050-ig várható létszámnövekedése, amivel szemben áll a mezőgazdasági területek nagyságának folyamatos csökkenése, a Föld meteorológiai viszonyainak megváltozása.

Egyre költségesebbé válik egyetlen új molekula engedélyezése – fotó: Shutterstock

A  gombaölőszer-gyártók közül a BASF nem jelentett be más céggel történő egyesülést. Ezt egy, a gombaölő szerekkel foglalkozó cikkben elsőnek kell megemlíteni, mivel a betegségek elleni anyagok területén az egyik vezető vállalatról van szó.

A strobilurinok, mint pl. a piraklostrobin, a triazol típusú termékek, mint az epoxiconazol, az SDHI gombaölő szerek, mint a boscalid, továbbá az újonnan forgalomba hozott ametoktradin, fluxapyroxad hatóanyagok és mások jelentős piaci lehetőséggel bírnak. A cég aktív továbbá a biofungicidek gyártásában.

A Bayer CropScience a triazolok területén eredményes. Ilyenek pl. a protioconazol, a teuconazol, a strobilurinok közül a fluxoconazol és a trifloxystrobin.

A DuPont gombaölőszer-értékesítése alacsonyabb, mint az általuk forgalmazott gyomirtó és rovarölő szereké.

A Syngenta erős gombaölőszer-portfólióval rendelkezik, és különösen erős a gombaölő hatású magcsávázó szerek területén. Nagy jelentőségű az azoxystrobin forgalmazása, de számos, szinte vadonatúj gombaölő szerrel lépett 2017-ben a piacra.

A 2010 óta forgalomba hozott új gombaölőszer-hatóanyagok főbb jellemzői:

•    Az SDHI hatású hatóanyagok előtérbe kerülése
•    Az engedélyezés legfontosabb célterületei az EU és az USA, továbbá Ázsia (rizsben)
•    A legfontosabb felhasználási területek: gabona, rizs és zöldségfélék
•    Jelentős a magcsávázásban történő alkalmazás
•    Alkalmazásuk magával hozhatja az "egészséges növény" fogalommal járó, fiziológiailag kedvező hatásokat.

A  közeljövőben várható a biológiai eredetű gombaölő szerek számának növekedése.

 

Forrás: http://agroinform.hu